Beszélgetés dr. Túró Lídiával a COVID-19 betegség terjedésének megfékezése és kockázatának csökkentése érdekében

Kedves kollégisták! A koronavírus, mint világjárvány megjelenése, mivolta, a vírus átadása, kezelhetősége bizonyára számtalan kérdést vetett fel bennetek. A COVID-19-ről dr. Túró Lídiával, járványtani szakorvossal, az Egyetemista Egészségvédelmi Intézet munkatársával beszélgetek.

1. Mint laikus, én is az internetes portálokon néztem utána a koronavírus megjelenésének. Megdöbbentem, hiszen ahány lapot nyitottam meg, annyi változatot találtam a koronavírus keletkezéséről. A szakemberek számára mennyire ismerős, illetve ismeretlen a koronavírus mivolta?
– A koronavírus megjelenése óta a világ több országában számos kutatást végeztek vele kapcsolatban, így elég sok tapasztalat összegyűlt. Már nem teljesen ismeretlen a vírus számunkra, viszont sok tény még felfedezésre vár.

2. Hogyan fertőződhetünk meg a vírussal?
– A koronavírus főleg emberről emberre, cseppfertőzésen keresztül terjed – tehát beszéd, tüsszentés vagy köhögés által kerülnek a környezetbe és így fertőződik meg az egészséges személy. A vírus a cseppecskékkel különböző felületekre is kerülhet és ha az ember érinti ezeket a felületeket, majd a szeméhez, az orrához vagy a szájához nyúl, akkor ilyen módon is a szervezetbe kerülhet. Ennek alapján a megfelelő óvintézkedéseket is végezzük, mivel tudjuk a terjedési módját a vírusnak.

3. A felületeken meddig él a vírus?
– Az utóbbi időben végzett kutatások során fedezték fel, hogy vannak olyan felületek, amelyeken tovább él a vírus és vannak olyanok, amelyeken rövidebb ideig. Mindez a környezeti tényezőktől is függ. A rozsdamentes acélon és a műanyagon tud a legtovább életképes maradni, tehát háromtól hét napig is, míg a rézen négy órát. Fertőtlenítőszerekkel (például hetven százalékos alkohollal) gyorsan inaktiválódik a vírus. Nagyon fontos, hogy a felületeket is rendszeresen fertőtlenítsük, különösen azokat, amelyekkel gyakran kerülünk kapcsolatba.

4. Amikor valaki hordozója a vírusnak, ő maga is fertőzött?
– Egy személynél a fertőzés lehet tünetmentes, enyhébb vagy súlyosabb, akár halálos kimenetelű is, mindez több faktortól függ. A tünetmentes esetek az utóbbi kutatások alapján szintén szerepet játszanak a fertőzés terjedésében, az esetek körülbelül huszonöt-ötven százalékban tünetmentesen jelenik meg. A lappangási időszak általában kettőtől tizennégy napig tarthat, de a kutatások alapján egy-két nappal a tünetek megjelenése előtt már fertőző képes a fertőzött személy. A legfontosabb, hogy a fertőzött személyek okvetlenül hordjanak maszkot. Az Oktatási Minisztérium rendelete szerint, azok az egyetemisták, akik most indulnak majd egyetemre, kötelező lesz a maszk használata az egyetemen, a közösségi helyiségekben, folyosókon, tehát ott, ahol több személy tartózkodik. Fontos megemlíteni a maszk szabályos használatát! Cserélni kell a maszkot, hogyha benedvesedik. A maszkot nem szabad a külső felületénél érinteni, hanem a gumis részénél kell megfogni és úgy kell a szemetesbe dobni.

5. Visszatérő betegség lehet e a vírus?
– Nehéz bármilyen prognózist adni, mivel a vírus nem teljesen ismert számunkra. Az is közre játszik, hogy az emberek mennyire alkalmazzák az előírt óvintézkedéseket. Ami lényeges, hogy ebben a pillanatban a vírus még jelen van a közösségünkben és annak ellenére, hogy nincs vészhelyzet kinyilvánítva, továbbra is fontos az óvintézkedések betartása. Tartsuk be a perszonális, illetve a higiéniai szabályokat, a tüsszentés vagy köhögés a felkarba történjen vagy egy zsebkendőbe, amelyet azonnal el kell dobni és utána kezet mosni.

6. Milyen tünetekkel jár a koronavírus?
– A koronavírus leggyakoribb tünetei a láz, a szárazköhögés, ezenkívül az ízlelés és a szaglás csökkenése, valamint a légszomj, nehézlégzés.

7. Aki érzékeli magán a tüneteket kihez forduljon segítségért?
– Az a legfontosabb, hogy az egyetemisták rendszeresen mérjék a testhőmérsékletüket és ha láz jelentkezik vagy valamelyik előbb említett tünet, azonnal telefonon jelentkezzenek az Egyetemista Egészségvédelmi Intézetbe, amelynek telefonszáma: 021/4870-571, illetve a 021/4870-562-es telefonszám. Ekkor valamelyik választott orvos, általános orvos fog jelentkezni, aki megfelelő tanácsot fog adni. Az Oktatási Minisztérium döntése alapján, ha a hallgató valamelyik tünettel rendelkezik, akkor nem járhat egyetemre – ez a szabály az ott dolgozókra is vonatkozik.

Azok a kollégisták, akik a koronavírus bármely tünetét észlelik magukon, jelentkezzenek az Egyetemista Egészségvédelmi Intézetbe, az alábbi telefonszámokon: 021/4870-571, illetve a 021/4870-562-es telefonszámokon.

#vigyázzunkegymásra

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+