A zarándoklat szentírási hagyományai és mai gyakorlatai

2020.október 28-án ft. Verebélyi Árpád, doroszlói plébános, c. prépost, kegyhelyigazgató A zarándoklat szentírási hagyományai és mai gyakorlatai címmel tartott előadást az Európa Kollégium dísztermében.

„Mivel minden évben, mind a plébániák, mind a közéleti személyiségek szép számban jelennek meg  a szentkúton, a doroszlói Kisboldogasszonyi búcsún, ez az évenként visszatérő jeles alkalom nemcsak a múlt századokban, hanem a ma élő embereknek is fontos zarándoklata. Ebből kiindulva úgy érzem, hogy a magyar fiatal értelmiségi rétegnek, a ma egyre aktuálisabb vallási gyökerek megtartása és a nemzeti és keresztény gyökerek újra felfedezése fontosságának kiemelésében, ez a téma aktuális.”– jegyezte meg Árpád atya.

Az előadásban kitért a világvallások zarándoklataira, beszélt a mekkai zarándoklatról, a buddhista zarándoklatról, a hindu zarándokhelyekről, a zsidó vallás zarándoklatairól az Ószövetségben, a kereszténység zarándoklatairól, vagy más néven a búcsújárásról. A búcsújárás a katolikus hívők zarándoklata. Alkalom az elmélyedésre, imádságra, bűnbánatra, ájtatos cselekedetekre és beszélgetésekre. A búcsú arra is szolgál, hogy a bűn egyéb következményeitől is megszabaduljunk, segít, hogy begyógyuljanak lelki sebeink, amit a bűn ejtett rajtunk.

„A zarándoklat növelte és erősítette a nemzeti összetartozás és a szolidaritás tudatát, de nemcsak a népi egység ápolása volt a cél, hanem a vallási egységé is. A zarándoklat alkalmat adott a tanításra. Persze a lelki megerősödés mellett esztétikai élményben is részesültek a zarándokok, és így van ez  napjainkban is. ” – zárta gondolatait Árpád atya.

A közéleti est a járványügyi előírások szigorú betartása mellett lett megtartva. A létszámkorlátozás miatt, akik élőben nem lehettek jelen, felvételről nézhetik meg az estet.

Horvát Mária
(Fotó: Horváth József)

 

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+