Mi volt 1956, barátom?

Gloria Victis 1956-os emlékünnepség. Kárpát-medencei Ifjúsági találkozó és történelmi vetélkedő Budapesten.

Az Európa Kollégium néhány lakója az idén is, mint minden évben részt vehetett az eseményen a Rákóczi Szövetség jóvoltából.

2018. október 21-én, vasárnap reggel 7 órakor a kollégium kapuja elől 12 kollégista indult Budapestre az Apáczai Kollégium, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ, valamint a szabadkai VIFÓ képviselőivel együtt.

Mindenki tudja mi történt 1956-ban, számtalan történetet hallottunk már róla az iskolában, egyetemen, nagyszüleinktől, tanárainktól, de ezt az érzést meg kell élni, és itt Budapesten kell megélni.

Vasárnap délután megérkeztünk, elfoglaltuk szállásunkat, majd az első program a Parlament megtekintése volt. A következő program az esti órákban egy sétahajózás és városnézés volt a Dunán. Gyönyörű és leírhatatlan volt az Országház, a Margit-híd, a Széchenyi lánchíd, a Budavári Palota, az Erzsébet-híd és a Citadella kivilágított látványa. Viszont a legfelemelőbb érzés valójában az volt, hogy az ott jelenlévő társainkkal mind ugyanazt az anyanyelvet beszéljük, ez valami megfoghatatlan összetartozást éreztetett bennünk. Itt mi is otthon vagyunk.

Október 22-én, hétfőn meghallgattuk a beszédeket a Műegyetemen. Délutánra a már felhevült forradalmi hangulatunkat a megemlékezés koronázta meg. Az utcán több száz magyar diák, egyetemista, tanár. Megkaptuk a fáklyákat, majd nagy buzgalommal kezdtük meggyújtani őket. A legtöbb ember karját lyukas zászló ékesítette. A hangulatot fokozta az utcán parkoló katonai teherautók jelenléte, valamint a jelenleg még élő hősök tömege. Mindenkinél égett a fáklya, hangzott a zene, elindultunk. Együtt énekelve vonultunk végig Budapest utcáin a Bem térre.

Ez egy leírhatatlan élmény, induláskor a buszban ülve egy egyszerű kirándulásnak tűnt az utazás, viszont ezt át kell élni, egy napra egybeolvadhattunk, és átélhettük mi is történt igazából.

Másnap, október 23-án megtekinthettük a forradalmárok sírhelyeit, megemlékeztünk róluk. Végezetül pedig a Magyar Nemzeti Múzeum falain belül tehettünk egy sétát hazaindulás előtt.

Köszönjük ezt a felejthetetlen és felemelő emléket!

Guzsvány Anna
(Fotó: kollégisták)

 

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+