Kiállítás látogatás
Az Európa Kollégium Műszaki Szakkollégiuma 2016. február 25-én, csütörtökön, 12 órakor kiállítás látogatást szervezett az újvidéki Tartományi Természetvédelmi Intézetbe (Pokrajinski zavod za zaštitu prirode).
A Vajdaság Ipari és Technikai Öröksége (Industrijsko i tehničko nasleđe u Vojvodini) kiállításon 10 kollégista vett részt.
Bemutatásra kerültek a legjelentősebb ipari ágak örökségei, a hidrotechnikai, a feldolgozó ipari, a vasúti és a lakókolóniák örökségei. A látogatást Morvai Gábor nevelőtanár, a Műszaki szakkollégium koordinátora szervezte.
Program:
Hidrotechnikai örökség
Vajdaság területe vizekben rendkívül gazdag. Ezt a rendezett helyzetet a számos hidrotechnikai munkálatoknak köszönhetjük, amelyek a múltban történtek. Az első és egyben a legjelentősebb ilyen munkálat Bánát területén a Bega kanális ásása volt Temesvártól Becskerekig, amely még 1728-ban kezdődött. A mocsaras területek kiszárítása nagy szivattyútelepek kiépítésével lett megoldva, amelyekben gőz szivattyúgépek üzemeltek. A legjelentősebb szivattyú-, kotla- és mozdonygyártók abban az időben Budapestről származtak. Ilyenek például a Schlick Vasöntöde, a Nicholson W. Fülöp és a Ganz Mávag.
Feldolgozóipari örökség
Nyugat iparosodási hatásának köszönve megalakultak az első kézimunkás létesítmények, amelyekben a növényi, az állati és a környezetben levő ásványi nyersanyagok kerültek feldolgozásra. A feldolgozóiparban három fajta létesítmény került előtérbe: a sörgyárak, a cukorgyárak és a vágóhidak. A legjelentősebb sörgyár az Apatini, felújításra kerültek a Becsei, a Nagy Becskereki, a Pancsovai és a Verseci sörgyárak is. A nem élelmiszer-feldolgozó iparból jelentősek a textilipari és az építőanyagipari létesítmények. A kerámiatermék ipari gyártása a gőzüzemű téglagyárak megnyitásával kezdődött Pancsova, Nagy Kikinda és Nagybecskerek területén. A felsoroltak mellett olyan feldolgozó és előállító létesítmények is épültek, amelyek bőr és fa eredetű termékek előállításával foglalkoztak. A Beocsini cementgyár megépítését is fontos megemlíteni.
Vasúti örökség
A vasút megépítése kulcsfontosságú a 19. század gazdasági és társadalmi életére. A vasúti közlekedés a gőzgép felfedezésével vált valóssá. A mai Vajdaság területén az első tehervonat 1854-ben közlekedett Oravicától Jasenovón át Bazjasig. 1856-ban beindult a személyvonat-közlekedés is. A vasúti létesítményekhez sorolhatók azok az épületek is, amelyek az állomások mellett voltak, a műhelyek, amelyek karbantartásra szolgáltak és a víztornyok is.
Lakókolóniák öröksége
A lakókolóniák a munkás és a tisztségviselő települések formájában már a 19. század második felében jelentkeztek Vajdaságban az iparosodás és a népvándorlás eredményeként.
Rendkívül fontossak voltak a közösségi tartalmú építmények is. Ilyenek például az óvodák, iskolák, kantínok, munkás otthonok, mozik, amelyek erősítik a közösséget.
Morvai Gábor nevelőtanár
A Műszaki Szakkollégium koordinátora
