Körtánc és táncház a kollégiumban

A néptánc szakkör közéleti estjén A körtánc (Mágia? Rítus? Szórakozás?) címmel bemutatásra került a magyar néptánckincs egy kevésbé ismert része.

Az előadás során kiemeltük a kör, mint szimbólum megjelenését a népi kultúrában, egészen az őskortól napjainkig végigkövetve fejlődését és hatását hagyományainkra, valamint néptánckincsünkre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a legősibb és legelterjedtebb tánc térformánk a kör.

Említésre került más népeknél is a kör szimbolikája, ami a nációk évezredes vándorlásai során természetes módon hatottak egymásra.

A történelem során különböző szokásokhoz, rítusokhoz párosult a körtánc forma. Ilyenek voltak a termékenység varázslások, avató táncok, harci táncok, áldozati táncok, gyógyító, halállal, temetéssel kapcsolatos táncok. Ezeknek funkciója átalakult, manapság a magyar kultúra világában már leginkább csak szórakoztató szerepe van.

A magyar néphagyományban a körtáncok Moldvában virágoztak tovább egészen napjainkig. Az est során a kollégium néptánccsoportja erről a vidékről származó táncokkal mutatkozott be először.

A körtáncok és azok rituális, mágikus tartalma a társadalom peremén, a gyerekjátékok világában maradt meg leginkább. Erre egy jó példa a pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás, amit szintén bemutattunk néptáncosainkkal.

Mivel idén úgy alakult, hogy csak női tagjai voltak néptáncos szakkörünknek, így végül a karikázó táncokról esett szó, amelyeket hagyományosan kifejezetten lányok, nők táncolták. Ezt illusztrálva magyarbődi menyasszony-búcsúztatóval zártuk közéleti estünket, amit fergeteges táncházzal koronáztunk meg.

Az egész estét betöltő rendezvényünk során a Fokos zenekar biztosította számunkra a talpalávalót és a remek hangulatot.

Raffai Anikó, előadónk, a néptáncszakkör felkészítő pedagógusa, koreográfusa és a táncház levezénylője
(Fényképezte: Horváth József)