A szlovéniai jutalomkirándulás
Utunk első állomása Ljubljana volt, Szlovénia fővárosa. A központban sétálva megcsodáltuk a szobrokat és az óváros hangulatát, majd átkeltünk a híres hídon, ahol a sárkány legendájáról is hallottunk. A helyiek szerint, ha egy szűz lép át a hídon, a sárkány megmozdítja a farkát. Ez a hiedelem még különlegesebbé tette a városnézést. Délután ellátogattunk a gyönyörű Tivoli parkba, ahol kellemes sétát tettünk a zöld övezetekben. A nap végén egy diákkollégiumban kaptunk szállást, ahol minden kényelmes és barátságos volt.
A második napot a Bohinj-tónál kezdtük. Bár esett az eső, ez sem szegte kedvünket, hiszen a táj így is lenyűgöző látványt nyújtott. Ezután a Vogel-hegyre indultunk, ahová a felvonó vitt fel bennünket 1535 méteres magasságba. Onnan mindenki szabadon választhatta, merre folytatja a kirándulást. Én és a társaságom az erdős túraútvonalat választottuk, mivel a kavicsos részeket inkább télen, síelésre használják. Fent kipróbáltuk a másik felvonót is, amely még magasabbra vitt bennünket – szó szerint a felhőkben jártunk. Délután a Bledi-tóhoz érkeztünk, amely mesés látványt nyújtott élénk kék színével, amit az algák különleges hatása okoz. Csónakba szálltunk, melyet egy evezős hajtott, és így jutottunk el a híres szigetre. Ott 45 perc állt rendelkezésünkre, hogy körülnézzünk. A sziget templomában kipróbáltuk a kívánságharangot, amelyet háromszor kell meghúzni a hosszú bot segítségével, hogy a kívánság teljesüljön. Ezután visszatértünk a partra, majd kis szabadidő után a kollégiumban finom vacsora várt bennünket.
Az utolsó napon a Škocjan-barlanghoz látogattunk el. Ez a hely egyszerűen lélegzetelállító volt – hatalmas terek és különleges képződmények vártak ránk. A háromórás túra első másfél óráját idegenvezetővel tettük meg a sóbarlangban, majd három kijárati lehetőség közül választhattunk. Az első egy könnyű útvonal volt, a második – a sárga – közepes nehézségű, kb. 30–45 perc, míg a harmadik – a piros – kifejezetten nehéz, közel egyórás kihívás. Mi a piros utat választottuk, és hamar kiderült, hogy tényleg nem véletlenül nevezik nehéznek. Amikor azt hittük, már minden lépcsőt megmásztunk, újabb és újabb meredek szakaszok következtek. Mégis, a fáradtság ellenére mindenki sikeresen kijutott a barlangból, és a végén hatalmas élményként éltük meg a teljesítést.
Ezután már csak a hazautazás következett. Fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza Szlovéniából – egy olyan országból, amely tele van természeti csodákkal, legendákkal és felejthetetlen helyszínekkel.
Orovec Dézi
(Fényképezte: Horváth József)
