Méltóan őrizzük mártírjaink emlékét

A Megtépázott Krisztus szobor előtt emlékeztek az 1944–45-ös ártatlan délvidéki áldozatokra Csúrogon

Az 1944–1945-ös ártatlan délvidéki magyar áldozatokra emlékeztek ma délután Csúrogon. A szerb–magyar megbékélés és a hozzátartozók nevében a Magyar Nemzeti Tanács és Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője tartott megemlékezést a Megtépázott Krisztus című szoborcsoport előtt.

A szerb és a magyar himnusz felcsendülését követően az óbecsei Teleki Júlia köszöntötte az egybegyűlteket, aki túlélőként éveken át harcolt azért, hogy méltó emlékhelye legye a csúrogi áldozatoknak. Beszédében köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amiért elvállalta a szervezést és rendben tartja az emlékművet.

– Még mindig az a keserűség van bennem, mint amikor először kijöttünk ide 1994-ben, akkor raktuk le az első keresztet. Édesapám emlékére – ez volt a keresztre ráírva. Aztán összetörték a keresztet, ismét kihelyeztünk egy újat, azt is összetörték, megint új kereszt, így ment ez évekig. De most már itt van végre az emlékmű. Hálás vagyok, de félő, hogy meddig lesz itt, mert hallom, hogy mai napig fasisztáknak nevezik azokat, akiket ártatlanul kivégeztek. Ahhoz, hogy az emlékmű és a megbékélés napja tartós legyen, meg kell ismerniük a történelmet a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt, tisztelni kell az áldozatokat. Az emlékmű itt van, a bocsánatkérés az elmaradt, de legalább eljönnek az emberek és megemlékeznek, mert ezek az áldozatok nemcsak a hozzátartozók áldozatai, hanem a magyar nemzeté is, és ezt nem szabad elfelejteni – közölte Teleki Júlia, majd Vesna Stjepanović, Zsablya községi tanácsadó a kölcsönös tisztelet és a megbékélés fontosságáról beszélt. A történelmi egyházak képviselői – Paskó Csaba kelebiai plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes – mondtak imát az egybegyűltekkel az áldozatok lelki üdvéért.

Pálinkás Gábor, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője alkalmi beszédében hangsúlyozta, hogy a háború pusztulást és pusztítást szül.

– Egy fegyveres konfliktus során, amint azt a mai megemlékezésünk is mutatja, nem csupán a katonák, de a teljes lakosság nemtől, életkortól, vallási vagy etnikai hovatartozástól függetlenül pusztul, sérül, szenved. Egy áldozat sem megengedhető. Az ártatlan áldozatok száma pedig egy olyan különösen szörnyű tény, amelyet a történészek és a kutatók még a fegyveres konfliktus végét követően hosszú éveken, évtizedeken keresztül próbálnak meghatározni, ahogy ez történt Csúrog esetében is – fogalmazott Pálinkás Gábor.

A közös megemlékezést 2013 óta rendszeresen megszervezik Csúrogon. Akkor Áder János volt magyar köztársasági elnök és Tomislav Nikolić akkori szerb államfő közösen hajtottak fejet a két nemzet áldozatainak emléke előtt a történelmi megbékélés jegyében. Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében elmondta: reméli, hogy ez a hely még sok-sok emberöltőn át megőrzi a béke és a kegyelem nyugalmát, valamint jövőt erősítő, gondviselő felelősségét.

– Jövőre lesz tíz éve annak, hogy 2013. június 26-án itt, Csúrogon európai jelentőségű megemlékezésre került sor. Bár a rendkívüli, nem mindennapi esemény egy szerdai napon történt, ünnepi jelentőségét, fontosságát mindannyian azóta is érezzük. Akkor, abban a pillanatban úgy tűnt, hogy a bűn megoldásra talált, és a hosszú évtizedek óta tartó gyászból és fájdalomból végre megszületett valami, egy új közösségi érzés, amely azonban a várva várt megnyugvás és béke helyett mégis egy egészen más sejtést hozott magával: a felelősség és a kötelezettség terhét, hogy ezentúl még inkább felelősek vagyunk egymásért – emelte ki Hajnal Jenő.

Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője elmondta, hogy az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács is részt vesz majd a kegyeletes megemlékezés szervezésében.

– Rengeteget dolgoztunk az elmúlt években azon, hogy létrejöjjön a történelmi megbékélés, és, hogy nemcsak itt Csúrogon, hanem Vajdaság-szerte, ahol csak lehet, emlékművek épüljenek, olyan kegyeleti helyek, ahol mártírjainkra tudunk emlékezni. Nekünk az lesz a dolgunk az elkövetkező időszakban is, hogy a megemlékezéseket megtartsuk és méltóan őrizzük mártírjaink emlékét – fogalmazott Fremond Árpád.

A gyertyagyújtással és koszorúzással végződő megemlékezést Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész és az óbecsei Schola Cantorum Énekkar tették ünnepélyesebbé.

Forrás: Magyar Szó, 2022. október 30.