EseményekGaléria

Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja 2026 az Európa Kollégiumban

A magyarkanizsai Cinema Filmműhely szervezésében az idén is filmvetítésekre került sor Vajdaság-szerte a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából, a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja 2026 elnevezéssel. A fesztivál programjában a 2025-ös év kiemelkedő vajdasági magyar filmalkotásai szerepelnek.

Ebből az alkalomból két napon át vajdasági magyarok által alkotott és vajdasági magyarokról szóló dokumentumfilmeket mutattunk be az Európa Kollégiumban is. Első este, azaz október 14-én a bemutatásra kerül K. Kovács Ákos Színház sárból (54 perc, 2025) című dokumentumfilmje, amely a vajdasági Tanyaszínház világát mutatja be, Oláh Tamás forgatókönyve és Tóth Levente operatőri munkája alapján.

A vajdasági Tanyaszínház létrejöttének 45. évfordulóján újra összeállt a két legendás társulatalapító: Hernyák György rendező és Kovács Frigyes színművész. Egyedülálló alkalom volt, amikor a két vajdasági mester újra a szabad ég alatt alkotott. A dokumentumfilm e próbafolyamaton keresztül életteli portrét rajzol a Tanyaszínház múltjáról és jelenéről, a közösségről, amely köré épült, és arról a különleges energiáról, amely a vajdasági magyar identitást és a társulat történetét összeköti. A film nemcsak visszatekint, hanem megmutatja azt is, milyen felszabadító és életigenlő a színházcsinálás, és mennyire nélkülözhetetlen ma is a szabad alkotás öröme.

A vetítéssorozat része volt Keresztes Péter (rendező, operatőr) Csak a csend marad (38 perc, 2025) című alkotása is, amely egy kis létszámú református gyülekezet mindennapjaiba enged betekintést.

A film az egykor virágzó, többnyelvű református gyülekezet utolsó napjait örökíti meg, amelynek mára már csak három tagja maradt: Fülöp bácsi, aki gondozza a romos templomot és a temetőt, felesége, Erzsébet; és a 95 éves Kati néni. Csendes kitartásuk révén a film nem csupán az egyének elmúlását tükrözi, hanem egy eltűnő közösség történetét is elmeséli.

Második este bemutatásra került Goretić Péter Tito gyermekei (80 perc, 2025) című dokumentumfilmje, amely az 1990-es évek vajdasági női sorsait állítja középpontba. A film operatőre Viesz Richárd.

A Tito gyermekei egy dokumentumfilm, ami a vajdasági magyar nők helyzetét mutatja be a ‘90-es évekbeli délszláv konfliktusban, különösképp az 1999-es NATO-bombázás idején. A film hat barátnő életébe enged bepillantást, az ő visszaemlékezéseik, narrációik, illetve archív és animációs betétek teszik a filmet plasztikussá. Végig követjük életük történetét a boldog fiatalkori évektől, amikor még Jugoszlávia egy nagy és erős ország volt Tito vezetése alatt. Saját szemszögükből mesélik el, hogy ők hogyan élték meg az ország szétesését és a délszláv háborúk alatti éveket, különös hangsúlyt kap Szerbia 1999-es NATO bombázása. A film rendezője az egyik szereplő fia, ez a történetet még személyesebbé és átélhetővé teszi.

A vajdasági magyar mozgókép napját minden évben október 13-án ünneplik annak emlékére, hogy Lifka Sándor, a térség filmművészetének egyik úttörője 1910-ben ezen a napon nyitotta meg Szabadkán az első állandó mozit. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben nyilvánította a dátumot a vajdasági magyarság egyik jeles napjává.

A filmek a Magyar Nemzeti Tanács és Sat-Trakt Kft támogatásával valósultak meg.

Kovács Birkás Zsolt
(Fényképezte Horváth József, Szentmártoni László)