
Digitalizáció és tudásmegosztás: így újul meg a régió élelmiszeripara
A FeedingFuture projekt kerekasztal-beszélgetésén szakemberek és vállalkozók arra hívták fel a figyelmet, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is kulcsfontosságú. A cél: képzett fiatalokat vidéken tartani, és erősíteni a helyi gazdaságot.
– Vidéken is lehet modern mezőgazdaságot, élelmiszeripart csinálni, nem kell ahhoz városba vagy külföldre költözni. Érdemes helyben maradni és életben tartani a vidéket úgy, hogy képzett fiatal szakemberként ott indítunk vállalkozást, vagy vállalunk munkát egy helyi vállalatnál – hívta fel az újvidéki Európa Kollégium lakóinak figyelmét Prof. Dr. Nagy Imre emeritus professor.
A Prosperitati Alapítvány igazgató bizottságának elnöke mindezt azon a kerekasztal-beszélgetésen mondta el, amelyet az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara szervezett a FeedingFuture projektben, amit a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarával közösen valósítanak meg Tápláljuk a jövőt! címmel. Az IPA-projekt célja az élelmiszeripari szakemberek támogatása az élethosszig tartó tanulás és a határon átnyúló együttműködés által.
A napokban megtartott beszélgetést Prof. Dr. Seres Zita, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának dékánja moderálta, aki elárulta, a kétéves projekt részeként a karon már létrehoztak egy új laboratóriumot, elkészült a határmenti régió élelmiszeripari fejlesztési stratégiája, valamint kidolgoztak egy oktatási tervet is ahhoz a képzéshez, ami szintén a program része lesz majd. Beszámolója szerint a képzés a tervek szerint decemberben indulhat el, egyetemisták, szakemberek és vállalkozók egyaránt jelentkezhetnek majd rá.
A két professzor mellett a kerekasztalnál ült Durovic Éva, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara projektmenedzsere, Prof. Dr. Námesztovszki Zsolt, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára, a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnöke, Molnár Anita, a röszkei PaprikaMolnár Kft. vezetője, Pletikoszity Árpád mechatronikai mérnök, az oromi Dronteh vezetője, valamint Nagy István, az újvidéki székhelyű, ám vajdasági kiterjedtségű Aretol Kft. képviselője is.
A hallgatóság figyelmét főként arra hívták fel, hogy aki kimarad, az lemarad, tehát fontos követni a trendeket, azoknak megfelelően pedig képezni önmagunkat akár hallgatóként, akár vállalkozóként is. A szakemberek szerint most a legfontosabb, hogy aki csak teheti, megvalósítsa élelmiszeripari vállalkozásában a digitalizációt és használja a mesterséges intelligenciát. Mindez az oktatásban is megjelenik, ma már nem feltétlenül járnak könyvtárba a fiatalok, hogy elkészítsék a szakdolgozatukat, hanem az internetet és a mesterséges intelligenciát hívják segítségül az információgyűjtéshez.
Az élelmiszeriparra fókuszálva azt mondták, hogy a teljes folyamatban meg kell jelennie a digitalizációnak, tehát a nyersanyag beszerzésétől a késztermékig jelen kell lennie. Sőt, végig kell kísérni az új technológiák segítségével azt is, hogy mi lesz a termékkel, amikor hulladékká válik.
Úgy vélik, érdemes kihasználni az ingyenes képzéseket, köztük azokat, amiket a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara szervez, többek közt a mesterséges intelligencia használata kapcsán. Kitértek arra is, hogy egy céget úgy kell kezelni, mint egy gyermeket, folyamatosan kell figyelni rá, gondozni kell, ennek pedig része a megújulás is, amihez érdemes szakemberek, családtagok segítségét kérni. Ehhez azonban fontos a kapcsolatépítés, amit már az egyetemi évek alatt célszerű elkezdeni, hiszen sosem tudni, hogy a későbbiekben mikor jön jól egy volt csoporttárs tudása, tapasztalata.
Rámutattak arra is, hogy a diplomások közül nagyon kevesen helyezkednek el a saját végzettségüknek megfelelően Magyarországon és Szerbiában is, a diploma ma már csupán egy szűrő a felvételik során. Sokkal inkább az a döntő, hogy valaki egy adott szakterületen kiemelkedő munkát végezzen, de az alázat és a kitartás is fontos tényező. Mint mondták, nem csak irodában vagy városban lehet diplomás munkát végezni, hisz a vidéken is van erre lehetőség, csak nem kell félni a kosztól.
Zárásként azt javasolták a beszélgetés résztvevői a hallgatóknak, hogy bízzanak magukban, mondjanak igent a segítségre, merjenek hibázni és abból tanulni, az út pedig majd kirajzolódik előttük.
Forrás: Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara
Fényképezte: Szentmártoni László